In memoriam Vaszi Jánoska: emlékművet avatnak a kommunizmus áldozatának tiszteletére Sepsiszentgyörgyön

1984. június 5-én 12:35 perckor robbanás történt Sepsiszentgyörgyön a Mihai Viteazul szoborcsoportnál, amelynek áldozatául esett egy 12 éves kisfiú, Vaszi Jánoska. Idén októberben Jánoska az 50-ik életévét töltené, az ő tiszteletére állít emléket Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a robbanás helyszínén. Az emlékmű avatására idén kerül sor. 

„38 évvel ezelőtt június 5-én itt robbant fel egy szerkezet, amely kioltotta Vaszi Jánoska életét. Nem tudjuk, hogy mi történt pontosan, csak annyit, hogy meghalt egy ártatlan kisfiú. Sok próbálkozás volt az elmúlt évtizedekben kideríteni, hogy ki helyezte oda a robbanószerkezetet, hogy ki a felelőse egy ártatlan gyermek halálának. Vaszi Jánoska a kommunista diktatúra áldozata” - mondta Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a helyszínen tartott sajtótájékoztatón, ahol az emlékmű látványtervét is megtekinthették a sajtó képviselői.

A nonfiguratív alkotást Váry O. Péter, a Hármas Alapítvány képviselőjének kezdeményezésére állítatja az önkormányzat. Az emlékmű Sárpátki Zoltán szobrászművész alkotása: „Szétszakadt egy virág, elhunyt egy világ. Ezt ábrázolja a szobor, aminek kidolgozása igen részletgazdag. Sepsibükszádi vörös andezitból és fekete bazaltos andezitból készült, hiszen Jánoska szülei Sepsibükszádról származnak” - ismertette a részleteket Sárpátki Zoltán szobrászművész. 

Váry O. Péter elmondta, hogy az In memoriam Vaszi Jánoska alkotás lesz az első QR-kóddal ellátott emlékmű, amely arra az online felületre irányít, ahol Vörös T. Balázsnak a robbanásról készült, Emlékmű helyett című dokumentumfilmjét is megtekinthetik az érdeklődők.

Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szervezetének alelnöke a rendszerváltás után sok éven át próbálkozott a robbanás körülményeinek kiderítésével: „Jánoskáék szülei a téren laktak, a gyerekek emiatt gyakran jöttek ide játszani. 12 óra 35 perckor robbanást történt a szoborcsoport háta mögött, a securitate bizalmi emberei nagyon hamar ellepték a teret. Rám hárult a kutatás, amibe Simó Erzsébet a Háromszék napilap egykori újságírója is bekapcsolódott” - elevenítette fel a történteket Puskás Attila. Elmondta, hogy a brassói táblabíróságra mentek megvizsgálni a belügyminisztériumtól oda küldött dossziékat, amelyekbe azonban bele sem nézhettek. Azóta sem lehet tudni, mi volt az indíték, a történet szerteágazó és lehet, hogy a robbanás megrendezett volt. „Közel került hozzám ez a gyermek, a szülei hat éve haltak meg. Hogy ki tette és miért, mindmáig nem lehet tudni, nincs kit felelősségre vonni. Nekem van egy nevem, de mivel nincs elegendő bizonyítékom, ezt nem fogom kiadni, csak a halálom óráján.” - zárta gondolatait Puskás Attila.

A következő hetekben a Polgármesteri Hivatal kiállítja az építkezési engedélyt, azt követően kerülhet sor az emlékmű felállítására.