A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája
Szacsvay Akadémia előadója Novák Csaba Zoltán történész
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására 2018. október 14-én, vasárnap kerül sor 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében. Az előadás címe A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája. Előadó: Novák Csaba Zoltán történész, az RMDSZ szenátora, Marosvásárhely.
Az előadásról
A romániai magyarsággal szembeni politikát illetően a Nicolae Ceauşescu nevével fémjelzett időszak két, egymástól viszonylag jól elkülöníthető alkorszakból áll. Az 1965-ös hatalomátvételtől a hetvenes évek első feléig beszélhetünk a viszonylagos liberalizáció időszakáról.
A hetvenes évek elején ideológiai fordulat következett be és kialakultak a román politikai rendszer általános jellemezői, amelyek az 1989-es rendszerváltásig meghatározták az ország politikai életét. A pártvezetés jövőképét a különutas kül- és gazdaságpolitika, a fokozott iparosítás és urbanizáció, a strukturális politikai és gazdasági reformok elutasítása, a homogén román társadalom- és nemzetépítés, és nem utolsó sorban a főtitkár és a szűkebb környezete köré épülő abszolút hatalmi kontroll határozták meg. Mindez meghatározta a nemzetiségpolitikát is.
1989-ben, amikor Kelet-Európában már sorra buktak meg a kommunista pártok, Erdély az ország többi vidékéhez hasonlóan gazdasági válságban volt, súlyos energia- és élelmiszerellátási problémákkal küszködve, teljes ideológiai szigorban lépett be az év utolsó hónapjába.
A nemzetiségi sajátosságokat képviselő intézmények szempontjából szinte az elemeire visszabontott és lecsupaszított kisebbségi társadalmat csupán az egyház és a nagyobb településeken spontánul megszerveződő értelmiségi csoportok, informális hálózatok fogták össze.
Az erdélyi magyarság már csak abban reménykedhetett, hogy a Kelet-Európában beindult változások szele eléri Romániát is.
